Responsive Advertisement

2022. július 31., vasárnap

Nézzük át együtt: Az utolsó emberig

 


Benyák Zoltán: Az utolsó emberig

Értékelés: 5/5

"Esküdt ellenségek. Ők ketten. Akiket a halál sem ment meg attól, hogy egymásnak essenek. Minden időkben, újra és újra.
A felfedezések korában, egy rozzant vitorláson hánykolódva az óceánon a régi és az újvilág közt. A nagy francia forradalom utáni évtizedben, de Sade márki meglepetésekkel teli, bizarr kastélyában. A viktoriánus London bűzös sikátoraiban, ahol Hasfelmetsző Jack szedi áldozatait. Háborúkban, végnapokban mindig szembetalálkoznak, és mindhalálig harcolnak önmagukért, a hitükért vagy a szeretett nőért.
Most pedig, végül, itt állnak egymással szemben, és ezúttal mindannyiunk sorsáért kell megküzdeniük.
Benyák Zoltán, aki olykor vérfagyasztóbb, mint Stephen King, máskor merészebben mesél, mint Neil Gaiman, ezúttal a világ legkegyetlenebb küzdelméről ír, amely átível történelmünkön – a régmúltból az elképzelt, távoli jövőbe."


Bevezetés:

Ezt a könyvet még tavaly kaptam, ha jól emlékszem lassan egy éve. Nyaraltunk párom családjával és tőlük kaptam ezt a könyvet, azóta is hálás vagyok nekik, hogy egy ilyen élménnyel lettem miattuk gazdagabb. Amikor belekezdtem meglepődtem, mert nem erre számítottam. De ahogy elmélyedtem a történetben rájöttem, hogy ez jobb mint amire számítottam.

Fülszöveg:

Na igen, úgy már nehéz mesélni a fülszövegről, hogy olvastad a könyvet. :D De egyből felkeltette az érdeklődésemet és sokkal több van a történetben mint amit hittem akkor. Teljesen más volt a benyomásom és azt hittem egy olyan könyvet kapok amiben lesz egy konfliktus megy egy darabig, majd alig tanítva valamit kap egy lezárást. Ennél nagyobbat nem is tévedhettem volna.

Első benyomások:

A történet elsőre Robinson Crusoe történetére emlékeztetett. Egy elhagyatott szigeten kell túlélni, miközben az életed egy cérnaszálon függ egy matróz dühe és az éhhalál között. Aztán utazunk időben és térben teljesen új történeteket, "személyiségeket" megismerve, és egyre inkább azt éreztem, hogy Madách Imre-Az ember tragédiáját olvasom csak egy sokkal olvashatóbb kiadásban. Az első benyomásom így annyi, hogy köszönöm az írónak, hogy ezt megírta. Egyszerűen bámulatos ahogy kifejezte magát több oldalon keresztül, körülbelül minden oldalon sikerült kijelölnöm egy kedvenc idézetet. Fantasztikus.

Történet:

Mint már említettem a történet időn és térben vezet minket egészen az űrig. Akad két főszereplőnk, akik mindig összefutnak és Isten játékának köszönhetően lelkük mindig egy újabb és újabb testbe száll. Mindig harcban állnak egymással és ennek az emberiség az elszenvedője. Plusz még jön egy másik személy is, aki bekavar kettejük harcába. Nem egy egyszerű olvasmány, de biztosan elgondolkodtat. A történet izgalmas, csavarokkal teli és igen egyedi. Nemcsak az alapkoncepció de a fejezetek is igen különlegesek. Az író gördülékeny történetvezetése és csodálatos írásmódja csak sodorja magával az olvasót egészen az utolsó összecsapásig, amit egy kicsit összecsapottnak éreztem, ennek ellenére méltó lezárást kapott... (és nem mondok többet mert nem tudom ennél körülményesebben elmondani mennyire jó a lezárás)

Karakterek:

Itt eléggé bajban vagyok... Ugyanis minden fejezetben más testet öltenek más nevekkel. És azt se mondhatom, hogy a jó vagy a rossz ugyanis eléggé a szürke tartományban mozognak a szereplők. Viszont nagyon tetszett a párharcuk, a viselkedésük, a döntéseik minden. Mert ez az ami előrevitte a történetet és árnyalta az egész emberiséget. Nagyon jól felépített karakterek egy olyan világban, amit pár döntés romba dönthet és fel is virágoztathat. De mivel szeretnék egy kicsit a karakterekről is beszélni, kiemelnék egy történetet, amely megfogott és nagyon tetszett. A befejezést nem fogom ide venni mert az túlságosan nagy spoiler lenne. :) 

Első történet (rész):

Itt egy doktor és egy kapitány csap össze, ezért így fogok rájuk hivatkozni. A doktor igen érdekes karakter volt számomra, aki mellé álltam volna a rész végén is. Egy elhagyatott szigeten igen nehéz embernek maradni. Főleg akkor, ha a társunk akivel ott ragadtunk egy matróz de az idő elteltével kiderül, hogy visszatért természetes élőhelyére. Mégis meddig tart ilyenkor az ember, mit lehet a túlélésért megtenni és a túlélésért címke mennyire lehet vígasz az ember számára? Már az elején ezekre a kérdésekre keressük a választ pedig még el se indult a történet. A kapitány számomra egy igazi kedvenc és hiába ő az aki ebben a részben olyat akar elkövetni, ami nem lenne előnyös az emberiség számára, mégis el kell gondolkoznunk az ő látásmódján. Nagyon tetszett a stílusa, ő tette humorossá és kicsit könnyedebbé a történetet. Érdekes kérdéseket tesz fel a doktornak, amivel vitatkozni nem lehet, csak választ adni. És én emiatt szerettem bele ebbe a két szereplőbe. Mert ellentétek, mégis kiegészítik egymást és szükségük van egymásra. A plusz egy karakter egy nő volt. Mert mindenhova kell egy nő, aki megbolygatja a szálakat és izgalmat visz az állóvízbe. Egyrészt miatta volt Az ember tragédiája hangulatom. Bár nem volt a kedvencem, el kellett ismernem ő volt az a karakter aki miatt megszerettem a két főszereplőt. Egyszerűen annyira kötődik a két emberhez, hogy a gondolataik miatta kerülnek felszínre. Szerettem őt és csakis emiatt mert a történet szempontjából rosszkor volt rossz helyen, de számomra pont ellenkezőleg.

Végszó:

Végül el kell mondanom, hogy ez a történet számora mindenképpen kiérdemelte nálam az öt csillagot. Mert egy remek társadalomkritikát ad a törtéenelem alatt formálódott emberiségről, egy újfajta kötösben, amit én szívesen látnék az iskolák kötelezői között, Madács- Az ember tragédiája helyett is akár. Mert azt nem tagadhatjuk, hogy arra is ráférne egy vérfrissítés. Arról nem is beszélve, hogy morális problémákat sorakoztat, kérdéseket tesz fel, és a sorok között talán megleled a választ, talán nem mert lehet, hogy önmagad vagy a válasz a kérdésre és ezért olyan bámulatos a könyv mert az utcán sétálva, a metrón ülve, unalmadban vissza-visszatérnek ezek a kérdésekre, amikre önkéntelenül keresed a választ és elgondolkozol rajta.

Köszönöm ezt a felejthetetlen élményt. Imádtam, és örülök, hogy végre létezik egy könyv, amelyet tiszta szívemből tudok ajánlani a magyar tanáraimnak kötelező gyanánt. 

Legyen szép hetetek, vigyázzatok magatokra! :D


Vh

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Comments

Kapcsolatfelvételi űrlap

Név

E-mail *

Üzenet *