Nézzük át együtt: Korcsváros

 

Gál Virág: Korcsváros

Értékelés: 5/4

"Történet a Bukott Világról, ahol immár huszonharmadik éve tombol háború. Háború az égből alászállt angyalok és a Pokolból felmászott démonok között, akik csatahelyszínként a Földet választották. Huszonhárom év sok idő, így a régi normák átalakultak, és most együtt élnek és harcolnak a Földön az emberek, az angyalok, a démonok és a nászukból született félvérek, a korcsok. 

Korcsnak lenni nem egyszerű: nem tartozol a természetfeletti nagy erőkhöz, de az emberekhez sem, akik ketrecbe zárják a társadalmukban felbukkanó félvéreket, ha gyerekek is azok. Ebben a világban keresi a helyét Hunter, a Kettes Állomásról három éve megszökött félvér, és Aimee, akivel csak véletlenül sodorta össze a Sors. Vagy ennek így kellett lennie?

Bevezetés:

Először is köszönöm az írónőnek, hogy lehetőséget adott rá, hogy elolvashassam az egyik regényét, ami az első ilyen témából olvasott könyvem. Bár nem rajongtam és izgultam végig az egészet, egy csodálatos iromány amit nagyon is érdemes megemlíteni és remélem többen is elolvashatják. Természetesen újabb függővég tőlem már nem is lehet mást várni, szóval várom a folytatását és vágjunk bele az értékelőbe.

Fülszöveg:

Amikor láttam a lehetőséget egyből megnéztem a könyv fülszövegét (nehogy valami horror regényre jelentkezzek, mert azt az ágy alól fényes nappal, kislámpa társaságában sem vagyok képes elolvasni :D ). Egyből érdekelni kezdett a történet, hogy mi fog kialakulni ebből és szerintem a szöveg megkapó és felkelti az érdeklődést.

Első benyomások:

Az elején három szereplővel plusz egyel indítunk, akinek semmi más szerepe nincsen, mint hogy egyszer csak eltűnik, de erről még később. Elsőre a kedvencem teljes mértékben Brianna volt és ez a könyv végéig még kiegészült a boszorkánnyal is. Sajnálom, hogy Brianna nem jutott több szerephez és nem ismertük annyira meg mint szerettem volna, pedig neki van az egyik legmenőbb képessége (szerintem). Hunter egy szerethető karakter, megvannak a maga hibái és ettől csak még emberibb az összes többi karakterrel együtt. A történet az elején kicsikét lassú volt, de az akció után rendesen felpörögtek az események és ennek nagyon örültem, mivel eléggé lassan haladtam az olvasásával. Elgondolkodtató volt a mai világra nézve a tanulság, a háborúról és az ember természetéről belekeverve egy kis mágiát és fantáziát. Angyalok és démonok közötti háború közepette egy félvérek az emberek ellen összecsapás... ennél nagyobb bonyodalom nem is keletkezhetne (Ja de, de az spoiler lenne)

Történet:

Mint már említettem, az eleje igen lassú. Van egy kis akció, de majdnem az egész egy "házban" játszódik, hogy megismerjük a szereplőket és azt a 23 éves történelmet, amit a korcsokról tudni kell. Nehezen haladtam az elején, esténként többször letettem egy 20 oldal után mert nem tudott lekötni, (de ezt lehet arra is fogni, hogy éppen akkor keveredtem olvasási válságba) viszont miután elindultak egy bizonyos küldetésre, ahol kiderül és történik egy s más. A lényeg az, hogy onna indul el a lejtő... a jófajta. Mert innenstől kezdve már szaladtak a lapok, és nem szerettem volna letenni, ameddig a végére nem érek. Lassan bontakozott ki de a vége nagyon ütött és a csattanó miatt, nagyon várom a második részt. Jó érzés volt, hogy gördülékenyen folytak az események és ritkán voltak toporgások a cselekményben. Így én nem is voltam kizökkenve a történetből.

Karakterek:

A karakterek vegyes érzéseket hagytak bennem. Bár voltak olyanok, akikről többet szerettem volna megtudni, általában mindenkiről festhettünk egy képet. Aimee-t is nagyon szerettem míg el nem borult az agya, bár valljuk be jogos volt a felindultsága, a meggondolatlanság hajszolta a történetet és a bosszú, az olvasóknak az érzéseit átírva ezzel. (mert rendkívül jó Casus Belli-t sikerült kitalálni, ami egyrészt megosztja a népet a könyvbe, másrészt az olvasókkal együtt fogja össze a jó ügyért a saját fajtája ellen.) Azt sajnáltam mondjuk, hogy a korcsok nem használhatták ki úgy az erejüket a könyvben, csak a legvégén, viszont repülni kétszerannyit repültek :D. Az a plusz egy karakter számomra annyira felesleges volt, hogyha a továbbiakban nem emlegették volna, észre se veszem, hogy valaki hiányzik. Őt sajnos nem tudtam megérteni. Akiknek érdekes volt a karakterfelépítésük, azok a démonok és angyalok ellentétei, mert itt kiderül, hogy az angyalok nagyon egoisták és féltik a hírnevüket, a démonok meg lehetnek gondoskodó apák/anyák, akik lehet, hogy az összes rosszért felelősek, de bármit megtennének szeretett gyermekükért. Az emberek ábrázolása pedig egy kis társadalomkritika, de ezen meg sem kell lepődni.  Összességében, nem voltak rosszak, talán a történet miatt nem tudtak kiteljesedni a szereplők úgy, ahogy azt elvártam volna, de fejlődésen mindenki végigment. 

Végszó:

Összességében nekem tetszett, nem volt hosszú de egy kellemes fantasy regény, amit szívesen elolvas az ember. Remek képet mutat a társadalmunkról és egyes problémáiról, a lehetséges megoldásokról. Nagyon megszerettem a történetet és várom a folytatását. Remélem egyszer mindenki olvashatja Hunter és Aimee történetét.

Köszönöm szépen a figyelmet, mindenkinek kellemes kikapcsolódást kívánok, én még rohangáol egy kicsikét de ígérem egyszer pihenni is fogok :D. Szép napot nektek!

Vh